3 nap Muraszemenyén…

Pár héttel ezelőtt egy rövid 3 napos túrát terveztem be Szemenyére, amolyan előjáték gyanánt, ismerkedve a nagy vízzel. A csónakom is időközben elkészült, volt vele munka rendesen, de a korához képest most már jól nézni, és etetni tökéletesen megfelel nekem. A tábor helyemet a félszigetre vezető út melletti partszakaszon állítottam fel, a part mellett és a távolabb húzódó ígéretes tökleveles miatt. A radarozást ilyenkor mellőzhetjük, hiszen a nagy mélységekből kiemelkedő törésnél növő tökös jó támpont az etetésekhez.

 

 

 

Bójáznom se kellett, hiszen már két bója a vízen volt, köszönet az ismeretlen horgásznak, hiszen ezzel sem kellett vesződnöm. Gyors kipakolás következett, majd irány a víz, etetés, behúzás szerelgetés. Az egyik szerelékemet balra, a part melletti tökös mellé helyeztem a bója előtti részre. A tökben lévő két levert fa cölöpöt félve néztem mert mi lesz ha…

 

Kockáztatva a tök melletti helyet Sensation bojlival és 22-es halas pellettel kezdtem el az etetést, úgy terveztem, hogy napi két etetés bőven elég lesz. A bojlimról annyit kell tudni, hogy Gabi barátom keze munkáját dicséri. Egyenlőre egy kis szériában készülő csali, kereskedelmi forgalomba nem kapható. De nagy valószínűséggel nem is lesz, mert szeretnénk megőrizni azt a minőséget amit most képvisel. Nincs titkos recept, csak az van benne aminek benne kell hogy legyen, nem egy tészta golyó, kilónként 1990 Ft-ért.

A bojli ízesítése fűszeres-halas jellegű volt, és saját készítésű kolbászos dipp-ben a csali golyók kaptak egy kis fürdőt. A kezdeti tesztelgetések mindig nagy lutrik, hiszen Gabi csak az én instrukciómra támaszkodva gyúrja a golyókat, no ebben kaptam csak szabad kezet, máshoz meg úgy se értek.

 


Fűszeres-kolbászos verzió


Májas dippes verzió


 

 

A másik etetésemet a helyemmel szemben kb 150 méterre lévő tökösben alakítottam ki.

 

Miután mindennel végeztem, nekiálltam a sátram felállításának, ami nem is olyan egyszerű egy magamban, de azért egy 30 perc alatt felküzdöttem. Általában nem egyedül horgászom ha tehetem, de most egy speciális alkalom volt sok közül. Mennyivel több a melo ha nincs veled a társad.:))))

Teljes kényelemben telt az éjszaka, egy mozdításom sem volt, a reggelt mindjárt etetéssel kezdtem és újra behúztam a szereléseimet. Alkalmanként 25-30 szem bojlit szórok és mellé a pelletet, de a mai nap érdekes dolgokkal szolgált. Azért is mert délután a család is meglátogatott és ez alatt történt pár érdekes dolog. Miután a csemetéket megcsónakáztattam ismét a botjaimnak szentelhettem a figyelmemet.

 

Folyamatos szakmai kérdésük: Hol a hal ?

A feleségem meglepő kérdéssel fordult felém, ugyan már mondjam el neki, hogy a zsinór miért feszül meg és lazul be állandóan. Ekkor néztem rá a messzebbre lévő botra. Nincs mese ez egy kapás-mire nem jó a swinger-a botért nyúltam és szépen beemeltem a kapásnak. Először gyenge ellenállást éreztem, majd mintha valami élettelen tárgyat húznék kifelé. Kíváncsian vártam mi lesz a vége, a part közelben mindenre fény derült. egy termetes dévér vette fel a 20-as golyót meglepetésemre.

 

A horog szabályosan ült a szájában, megmondom őszintén erre nem számítottam annak ellenére, hogy korábban már felhívták a figyelmemet, hogy jelentős nagy testű dévér él Muraszemenyén. Újra csaliztam és ismét a helyére került a szerelés. Sok idő nem telt, kb. 16.00 körül járt az idő, amikor a bal oldali botom szó szerint elsült. A halam a parti széli tökösben keverget mire a megtettem a köztem és a bot közötti kb. 1,5 lépésnyi távolságot. a kb. 30 méter 20-as fonott miatt nem aggódtam, de egy kis drukk is volt a dologban. Hiszen ez lesz egy ismeretlen vízen egy új csalival az első jobb halam. Alapvető hibát vétettem, mert ezen körülmények miatt a halamat folyamatosan erőltetve húztam át a tökön, és abban a pillanatban amikor kiért belőle a lemaradását könyvelhettem el. Már a lányok, nem baj fogsz másikat megjegyzése sem hatott rám, egy kicsit elöntött a méreg a balfékségem miatt. Mintha megérezte volna, Gabi csörgött, a telefonban csak annyit mondtam neki, hogy működik, kapás is volt, hal is csak hát Murphy a hátamon ült..

Ezután ismét etettem, majd a távolabbi helyen is, plusz 22-es halas pellettel jól megszórtam a helyet, hogy lesz ami lesz mivel elég süketnek bizonyult a tökös széle. Ekkor még nem is sejtettem, hogy az éjszakát követően másnap megint egy tapasztalattal gazdagabb leszek.

Reggel a távolabbi helyen lévő szerelésen ismét egy dévéres kapás, ez egy kicsivel jobb volt mint a tegnapi. Mivel nem akartam újra messze csónakázni, így kb. 80-90 méteres dobásokkal és csak pellettel csalizva folytattam a horgászatot. No ekkor ki is derült a kapástalanságom oka. Az etetésemen végig a nagy dévérek pusztítottak a bojlit, mega többi etetőanyagot. Pellettel egymás után fogtam a jobbnál jobb dévéreket, gondoltam is ez egy finom szerelékes pecásnak a mennyország lenne.

 

 

Aztán ekkor esik le az embernek amit korábban mondtak, illetve ekkor jön rá a saját kárán, hogy mi az amit rosszul csinált. Mert nem a halakkal és nem a hellyel vagy a csalival volt gond. Nemes egyszerűséggel annyi a nagy testű dévér, hogy simán felették az etetésemen lévő bojlit és pelletet, a pontyokat a közelébe se engedve. Mivel lassan lejárt a horgászatra szánt időm, így nagyobb váltásra már nem készültem, de hasznos tapasztalat szerzéssel nézek a jövő elé.

 

 

Ritka az ilyen halállomány ami Muraszemenyén valóban létezik és nem álom! Mindez a tógazda és az Egyesület hozzáállását dicséri, amire méltán lehetnek büszkék! Örültem, hogy azért sikerült egy jó halat akasztanom az új bojlival, és ez szintén jó érzéssel tölti el az embert, hogy rövid idő alatt, szinte mindent egy lapra feltéve lehet sikert elérni. Mert ugye nem mindig fog az ember halat, bármennyire is megpróbálják ezt sugallni a horgászoknak. Csak ezzel, csak így tudsz halat fogni semmi mással, vegyél meg! A horgász piac etetőanyagok terén teljesen telített, itt kell eladni, akár a horgászok félrevezetésével. De a bojli sem misztikum, nem csodacsali, nem fog működni mindig, mert van amikor a kukorica vagy a tigris mogyoró a favorit. Gondolom erről sokan tudnátok mesélni.

 

 

 

Én is most tanulom, de ötvözve a régi technikákkal és csalikkal, amolyan SEMI bojlis vagyok e téren, természetesen a dévérek is visszanyerték a szabadságukat, hiszen ők voltak azok akik rámutattak arra mit is csinálok rosszul. Szívesen megosztom a tapasztalataimat azokkal akiket ez érdekel, a fórum valamelyik topicjában.

(sunflowers)

Reklámok

~ Szerző: ortilos - január 10, 2011.

 
%d blogger ezt kedveli: