Emelőhálós halászat a Dráván..

Az egyik drávai ismerősöm részesített abban az élményben, hogy megismerkedhettem a drávai emelőhálós halászattal, bár a zsákmány csekély volt, de az élmény marandó, és sajgó karokkal mentem haza. Most már tudom, hogy régen mennyivel többet kellett küzdeni a megélhetésért. Kerestem egy idevaló cikket, ami tökéletes leirjí, hogy miről is van szó.

“Aktív halászati módszer, amely azon alapszik, hogy a hal veszély esetén nem fölfelé, hanem lefelé és oldalra igyekszik menekülni, ezért az alatta levő, hirtelen emelt hálóba beleszalad. Általában partról vagy ladikból történik a halászat, a háló függőleges irányú vízbemerítésével, majd gyors kiemelésével. A háló mindig U alakban többé-kevésbé öblösödő. Számos fajtája van:

Az ághegyháló fűz- vagy mogyoróvesszőből kereszt alakban összeerősített keretből (káva), és a négy ághegyre erősített négyszög alakú léhésből áll. A két ág találkozási pontjához kapcsolódik az emelőrúd, amellyel a hálót kezelik. Az emelőhálók más változatainál az emelőrúd végét gyakran a parthoz vagy a ladikhoz rögzítik, és a rúd víz fölé nyúló végéhez csatlakozó kötéllel mozgatják. Nagyobb hálók esetében az emelőrudat gyakran gémeskútszerűen egy szolgafára erősítik, így a rúd kétkarú emelőként szolgál. Előfordul, hogy a tartórúd a ladikban stabilan rögzített, és a háló leeresztése és kiemelése csiga segítségével történik.
A bustyálló a kávák végeinél ólomsúlyokkal van ellátva, amelyek a gyors süllyedést biztosítják. Kötéllel húzzák fel, ladikból vagy télen a jégbe vágott léken keresztül halásznak vele.
A vasas- vagy téliszáknál a kávák közepe táján vannak a súlyozást szolgáló szákvasak. A léhés fölött, a két-két átellenes ágvég között átlósan 10-15 cm magas, nagy szemű keresztőr feszül. A két átló kereszteződésénél a keresztőrhöz egy zsineg, a feljáróőr csatlakozik, amelynek végén egy úszó (pedző) van. Ha a szákba került hal nekiütközik a keresztőrnek, a pedző megmozdul, és jelzi, hogy a szákot ki lehet emelni.

A helyszínnel szemben lévő horvát bungalló…

Így müködik…

A tesziveszi nagyméretű (4 m2) emelőháló, amelyet úgy merítenek a vízbe, hogy a kávák felső része a víz fölé emelkedik. A négyszög alakú léhés minden oldalának közepétől a kávák találkozási pontjához zsineg (nyakló) húzódik. Ha a hálóba került hal a nyaklóknak nekiütközik, ezek rezgése jelzi a halásznak, hogy ki kell emelni a hálót.

A nagy hálózsák esetében a kávákra négyszög alakú léhés helyett egy 1,5-2 m hosszú, csúcsban végződő zsák formájú háló van erősítve. Folyóvízben halásznak vele, folyás ellenében nyomva a hosszú tartórúdhoz rögzített hálót.
A milling kialakítása eltér az eddig leírt emelőhálóktól. A hálót a felfelé irányuló kávákhoz és az ezeket tartó rövid tőkéhez rögzítik, ezek alulról tartják a hálót, kanálszerű formát adva neki. A tőke vége gyakran fogantyúval ellátott, a kezelést megkönnyítendő. A milling hossza 3-4 m, szélessége 1,6-2 m. Ladikból halásznak vele a felszín közelében úszó halakra. A tőkét a ladik széléhez támasztva (vagy hurokkal rögzítve) billegetik a hálót, bemerítve és kiemelve.

Hasonló kialakítású háló a tápli, ennél azonban a hálórész rövidebb, a tőke helyett pedig hosszú nyéllel van ellátva.
Az ollóháló esetében a háló az ollószerűen elhelyezkedő két rúd között csüng, öblöt alkotva. A felszínen úszó halak fogására használják.
A merítőszák vagy mereggyű, bár önálló halfogásra is használható, főleg mégis a horgászok.

A bustyálló a kávák végeinél ólomsúlyokkal van ellátva, amelyek a gyors süllyedést biztosítják. Kötéllel húzzák fel, ladikból vagy télen a jégbe vágott léken keresztül halásznak vele.

A vasas- vagy téliszáknál a kávák közepe táján vannak a súlyozást szolgáló szákvasak. A léhés fölött, a két-két átellenes ágvég között átlósan 10-15 cm magas, nagy szemű keresztőr feszül. A két átló kereszteződésénél a keresztőrhöz egy zsineg, a feljáróőr csatlakozik, amelynek végén egy úszó (pedző) van. Ha a szákba került hal nekiütközik a keresztőrnek, a pedző megmozdul, és jelzi, hogy a szákot ki lehet emelni.

A tesziveszi nagyméretű (4 m2) emelőháló, amelyet úgy merítenek a vízbe, hogy a kávák felső része a víz fölé emelkedik. A négyszög alakú léhés minden oldalának közepétől a kávák találkozási pontjához zsineg (nyakló) húzódik. Ha a hálóba került hal a nyaklóknak nekiütközik, ezek rezgése jelzi a halásznak, hogy ki kell emelni a hálót.

A nagy hálózsák esetében a kávákra négyszög alakú léhés helyett egy 1,5-2 m hosszú, csúcsban végződő zsák formájú háló van erősítve. Folyóvízben halásznak vele, folyás ellenében nyomva a hosszú tartórúdhoz rögzített hálót.

A milling kialakítása eltér az eddig leírt emelőhálóktól. A hálót a felfelé irányuló kávákhoz és az ezeket tartó rövid tőkéhez rögzítik, ezek alulról tartják a hálót, kanálszerű formát adva neki. A tőke vége gyakran fogantyúval ellátott, a kezelést megkönnyítendő. A milling hossza 3-4 m, szélessége 1,6-2 m. Ladikból halásznak vele a felszín közelében úszó halakra. A tőkét a ladik széléhez támasztva (vagy hurokkal rögzítve) billegetik a hálót, bemerítve és kiemelve.

Hasonló kialakítású háló a tápli, ennél azonban a hálórész rövidebb, a tőke helyett pedig hosszú nyéllel van ellátva.

Az ollóháló esetében a háló az ollószerűen elhelyezkedő két rúd között csüng, öblöt alkotva. A felszínen úszó halak fogására használják.

A merítőszák vagy mereggyű, bár önálló halfogásra is használható, főleg mégis a horgászok kiegészítő eszközének számít, amellyel a horoggal megfogott halat emelik ki a vízből.”

Forrás: www.haki.hu

Reklámok

~ Szerző: ortilos - április 28, 2007.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: