Bójáznom se kellett, hiszen már két bója a vízen volt, köszönet az ismeretlen horgásznak, hiszen ezzel sem kellett vesződnöm. Gyors kipakolás következett, majd irány a víz, etetés, behúzás szerelgetés. Az egyik szerelékemet balra, a part melletti tökös mellé helyeztem a bója előtti részre. A tökben lévő két levert fa cölöpöt félve néztem mert mi lesz ha…

Kockáztatva a tök melletti helyet Sensation bojlival és 22-es halas pellettel kezdtem el az etetést, úgy terveztem, hogy napi két etetés bőven elég lesz. A bojlimról annyit kell tudni, hogy Gabi barátom keze munkáját dicséri. Egyenlőre egy kis szériában készülő csali, kereskedelmi forgalomba nem kapható. De nagy valószínűséggel nem is lesz, mert szeretnénk megőrizni azt a minőséget amit most képvisel. Nincs titkos recept, csak az van benne aminek benne kell hogy legyen, nem egy tészta golyó, kilónként 1990 Ft-ért.

A bojli ízesítése fűszeres-halas jellegű volt, és saját készítésű kolbászos dipp-ben a csali golyók kaptak egy kis fürdőt. A kezdeti tesztelgetések mindig nagy lutrik, hiszen Gabi csak az én instrukciómra támaszkodva gyúrja a golyókat, no ebben kaptam csak szabad kezet, máshoz meg úgy se értek.

Fűszeres-kolbászos verzió

Májas dippes verzió

A másik etetésemet a helyemmel szemben kb 150 méterre lévő tökösben alakítottam ki.

Miután mindennel végeztem, nekiálltam a sátram felállításának, ami nem is olyan egyszerű egy magamban, de azért egy 30 perc alatt felküzdöttem. Általában nem egyedül horgászom ha tehetem, de most egy speciális alkalom volt sok közül. Mennyivel több a melo ha nincs veled a társad.:))))

Teljes kényelemben telt az éjszaka, egy mozdításom sem volt, a reggelt mindjárt etetéssel kezdtem és újra behúztam a szereléseimet. Alkalmanként 25-30 szem bojlit szórok és mellé a pelletet, de a mai nap érdekes dolgokkal szolgált. Azért is mert délután a család is meglátogatott és ez alatt történt pár érdekes dolog. Miután a csemetéket megcsónakáztattam ismét a botjaimnak szentelhettem a figyelmemet.

Folyamatos szakmai kérdésük: Hol a hal ?

A feleségem meglepő kérdéssel fordult felém, ugyan már mondjam el neki, hogy a zsinór miért feszül meg és lazul be állandóan. Ekkor néztem rá a messzebbre lévő botra. Nincs mese ez egy kapás-mire nem jó a swinger-a botért nyúltam és szépen beemeltem a kapásnak. Először gyenge ellenállást éreztem, majd mintha valami élettelen tárgyat húznék kifelé. Kíváncsian vártam mi lesz a vége, a part közelben mindenre fény derült. egy termetes dévér vette fel a 20-as golyót meglepetésemre.

A horog szabályosan ült a szájában, megmondom őszintén erre nem számítottam annak ellenére, hogy korábban már felhívták a figyelmemet, hogy jelentős nagy testű dévér él Muraszemenyén. Újra csaliztam és ismét a helyére került a szerelés. Sok idő nem telt, kb. 16.00 körül járt az idő, amikor a bal oldali botom szó szerint elsült. A halam a parti széli tökösben keverget mire a megtettem a köztem és a bot közötti kb. 1,5 lépésnyi távolságot. a kb. 30 méter 20-as fonott miatt nem aggódtam, de egy kis drukk is volt a dologban. Hiszen ez lesz egy ismeretlen vízen egy új csalival az első jobb halam. Alapvető hibát vétettem, mert ezen körülmények miatt a halamat folyamatosan erőltetve húztam át a tökön, és abban a pillanatban amikor kiért belőle a lemaradását könyvelhettem el. Már a lányok, nem baj fogsz másikat megjegyzése sem hatott rám, egy kicsit elöntött a méreg a balfékségem miatt. Mintha megérezte volna, Gabi csörgött, a telefonban csak annyit mondtam neki, hogy működik, kapás is volt, hal is csak hát Murphy a hátamon ült..

Ezután ismét etettem, majd a távolabbi helyen is, plusz 22-es halas pellettel jól megszórtam a helyet, hogy lesz ami lesz mivel elég süketnek bizonyult a tökös széle. Ekkor még nem is sejtettem, hogy az éjszakát követően másnap megint egy tapasztalattal gazdagabb leszek.

Reggel a távolabbi helyen lévő szerelésen ismét egy dévéres kapás, ez egy kicsivel jobb volt mint a tegnapi. Mivel nem akartam újra messze csónakázni, így kb. 80-90 méteres dobásokkal és csak pellettel csalizva folytattam a horgászatot. No ekkor ki is derült a kapástalanságom oka. Az etetésemen végig a nagy dévérek pusztítottak a bojlit, mega többi etetőanyagot. Pellettel egymás után fogtam a jobbnál jobb dévéreket, gondoltam is ez egy finom szerelékes pecásnak a mennyország lenne.

Aztán ekkor esik le az embernek amit korábban mondtak, illetve ekkor jön rá a saját kárán, hogy mi az amit rosszul csinált. Mert nem a halakkal és nem a hellyel vagy a csalival volt gond. Nemes egyszerűséggel annyi a nagy testű dévér, hogy simán felették az etetésemen lévő bojlit és pelletet, a pontyokat a közelébe se engedve. Mivel lassan lejárt a horgászatra szánt időm, így nagyobb váltásra már nem készültem, de hasznos tapasztalat szerzéssel nézek a jövő elé.

Ritka az ilyen halállomány ami Muraszemenyén valóban létezik és nem álom! Mindez a tógazda és az Egyesület hozzáállását dicséri, amire méltán lehetnek büszkék! Örültem, hogy azért sikerült egy jó halat akasztanom az új bojlival, és ez szintén jó érzéssel tölti el az embert, hogy rövid idő alatt, szinte mindent egy lapra feltéve lehet sikert elérni. Mert ugye nem mindig fog az ember halat, bármennyire is megpróbálják ezt sugallni a horgászoknak. Csak ezzel, csak így tudsz halat fogni semmi mással, vegyél meg! A horgász piac etetőanyagok terén teljesen telített, itt kell eladni, akár a horgászok félrevezetésével. De a bojli sem misztikum, nem csodacsali, nem fog működni mindig, mert van amikor a kukorica vagy a tigris mogyoró a favorit. Gondolom erről sokan tudnátok mesélni.

Én is most tanulom, de ötvözve a régi technikákkal és csalikkal, amolyan SEMI bojlis vagyok e téren, természetesen a dévérek is visszanyerték a szabadságukat, hiszen ők voltak azok akik rámutattak arra mit is csinálok rosszul. Szívesen megosztom a tapasztalataimat azokkal akiket ez érdekel, a fórum valamelyik topicjában.

(sunflowers)

Az előrejelzések is azt mutatták, hogy jó időnk lesz, így a november 08-i hétre esett a választásunk. Szokásos köröket lefutva, 8-án reggel indultunk útnak felpakolva. Kint a tónál egy kis meglepetés ért bennünket, hiszen a befelé vezető utat munkagépekkel rendezés alá vették. Nem örültem neki, de talán ezzel a lépéssel még jobb lesz majd.

Miután beértünk a tó hátsó részéhez gyorsan kipakoltunk, majd a horgászhelyhez cuccoltunk. A nyári helytől balra, kb. 20 méterre foglaltam helyet, már a nyáron kiválasztottam ezt a helyet Csabival együtt, mint az új lehetőségek színterét. A régi hellyel sem volt gond, mint később kiderült, de ez a hely jobb eredményekkel kecsegtetett.

Amint kipakoltunk az eső is rázendített, nesze neked előrejelzés. Akkor még nem tudtam, hogy 3 napig ebben lesz részünk.
A sátor állítás volt a legfontosabb, hogy a felszerelés minél előbb biztonságba kerüljön. Összeraktam a markeres botot és az előttem lévő vízfeneket kezdtem vallatni. Kb. 1,5 óra múlva már egy tiszta kép lebegett előttem, hogy hová is fogok dobni, etetni.
Közben Gabiék a tőlem kb. 20 méterre lévő helyett vették birtokba, Balázs barátom pedig jobbra a régi helyemen a sziget előtt foglalt helyet.

Friss csalikat vittem, aminek külön története van, hiszen a készítőjével, pár hét fülrágás után tudtam megegyezni, mármint hogy nekem is készítsen. A végeredmény egy halas-rákos-robinredes bojli lett némi gyümölccsel, valamint külön vittem még Carp Expert 20mm-es mangó,ananász ízű gyári golyókat, melyeket 1 hónapja már dippben áztattam.

A házi golyók 12 mm-től 22-ig voltak méretezve, a készítője gondosságának példázva, minden helyzetre megoldást nyújtva ezzel.
Elő a dobócsővel és megkezdtem a bombázást a marker körül. Érdekes dolog ez a dobócsövezés, megmondom őszintén nem sokszor művelem, így van némi kívánni való a technikámban. Én amolyan elcseszett szőnyegbombázásnak tituláltam volna, főleg a halk röhögés miatt, ami a szomszédból kaptam azért a pár golyóért amit sikerült magam elé 200Km/h sebességgel levágnom. Próbáltam magyarázkodni, de senki sem akarta elhinni, hogy ezt mindenképpen így szerettem volna:)))))
Nos mikor túl voltam az etetésen, a botok és a szerelékek összeállítása következett. Általában előre elkészítettem amit használok, hogy a parton ne menjen vele az idő. Jó pár túrámon bevált szerelékem a következő volt, egy inline ólom leadcore-on, forgó és előke következett a 4-es FOX SSBP horoggal. A RIG-ben semmi extra, a hagyományos alap végszerelékről van szó.

Az egyik hajszál előkém 2 golyóra tervezett hosszúságban fityegett a horog mellett, ami később kiderült nem volt rossz választás. A botok a szokásos Royality Carp-ok 3,60-as hosszában valamint a hozzál passzoló Spro nyeletőfékes orsókból állt. Zsinórnak 30-as Berkley Big Game zsinórt használtam.
Kb. 70 méterre horgásztam, amit a partról könnyedén meg lehetett dobni, erőlködés nélkül.
Miután felcsaliztam a marker-ig dobtam, majd egy alkoholos filccel bejelöltem a távolságot a zsinórokon, hogy éjjel is mindig ugyanoda menjenek a dobásaim.
Miután végeztem átmentem a fiúkhoz, hogy ott is körülnézzek, mivel foglalatoskodnak. András volt egyedüli közöttünk, aki kategorikusan kijelentette, hogy ő csak rablóhalra fog menni. A bojlis botjai végszerelékein már nem golyó hanem tirolifa és süllős horog fityegett. Éppen egy kishalat fűzött meg hosszában néhány süllő reményeben.
Gabi barát is éppen szerelt, majd a szokásos cucc belenézős kutatásnak álltam neki, sosem tudhatja az ember:))) SBS M1-et találtam a táskában, kicsit csodálkoztam hiszen Gabi híres volt mindig arról, hogy kerüli a gyári bojlikat. Ennek egy oka volt csak, hogy a golyók nem készültek el, így véleménye szerint ez lesz a nyerő csali.
Már jócskán benne jártunk a délutánban, amikor a süllős botokon egymás után is több kapás volt. De hal sosem volt a horog végén, csak a fagyasztott küszök bánták.

Pár kapás után és egy kis szerelék igazítással már meg volt a tettes, egy termetes sügér, ami seggig nyelte a küszt.
Olyan vehemenciával kapott, hogy még a nyeletőféket is megmozdította. Jól kezdődik-summáztam..
Hamar besötétedett és a fejlámpák is felkerültek. Csapat összevonás volt, és mindenki a tábortűznél gyűlt össze ahol beszélgettünk.
Olyan kilenc körül járhatott az idő, amikor egy halk csippanás után erőteljes, húzással jelentkezett az első halam. Nos némi futóbajnokság után megérkeztem a botomhoz, ahol már csak bevágni kellett.
Jó hal lesz Gabi! Közben már a többiek is odaértek. Ezt követően már csak pár perc telt el, és a halat a part közelébe kormányoztam. Gyönyörű sárgás bronzos haltest sejlett fel a lámpák fényében, még sosem láttam ilyen szín összeállítást. A halam a Carp Expert mangós bojlijára érkezett, amit duplán húztam a hajszál előkére.
Szákolást követően irány a matracra és már el is készült az első fotónk.

Pár percig szólni sem tudtam, hiszen nem számítottam arra, hogy november 08-án én még valaha is halat fogok. Még élnek az emberben a régi beidegződések, hogy itt az ősz és már nem lehet halat fogni.

10 kiló gyönyör 2010. november 09-én

Nem bajlódtunk a mérlegeléssel, sem a további fotózással, hanem zsákba tettük a harcost, és irány a tábortűz mellé vissza. Hangulatosan telt az este, köszönhetően a magunkkal hozott fagyállónak, és a tábortűznek köszönhetően. Mi lesz még itt, hangozott el a kérdés még az este folyamán többször.

Nos kb. 2 napos esős, szeles, sáros idő következett, annak ellenére, hogy a jósok nem ezt mondták. A sátor már kezdett átázni a két réteg közé szorul párától, és az eső is néha úgy esett, hogy azt hittük sosem lesz vége.
A 3, nap előestéjén elmentünk vételezni a boltba, ahol arra a megállapításra jutottunk, hogy ha törik ha szakad még maradunk 1 napot, hiszen javulást mutatott az előrejelzés.
Jó döntés volt, hiszen másnap reggel verőfényes napsütésre ébredtünk. A reggeli ébredés után egy szál pólóban süttettem magamat a sátor előtt.
Izgalmas napnak nézünk elébe én már csak tudom, hiszen egyre több ponty ugrás volt megfigyelhető a tó vizén.
Gabiék is egy komolyabb, mindent bele etetéssel készülődtek neki a napi horgászatnak, amit már előtte nap megalapoztak egy kiadós rakétázással.
A délelőtt nem is kellett sokáig várni a kapásig, amikor is Gabi egy 6,5 tövest terelt sikeresen a hínármezőből a szákjába. Gyors szájfertőtlenítés következett, majd a kötelező fotó és videó. Gyors csalizás és már mehetett is vissza a hal éltető elemébe.

A délután volt még egy kapásunk, egy 4,5 feles töves személyében. Saccoltuk, és fénykép sem készült róla, mert mire észbe kaptam már a srácok vissza is engedték.
Késő délután jártunk, arról beszélgettünk, hogy érdemes volt egy napot még kivárni, hiszen az időjárás változása meghozta a kapásokat. Ha haza megyünk, akkor lemaradunk mindenről.

De a java még hátra volt….

Már jócskán sötét volt, a pontos időre sem emlékszem, amikor Gabi botja elfüstölt szó szerint, a szék borogatásos, felkelős mutatvány után sikerrel akasztotta meg a halat, ami keményen védekezett.
Sötét is van, a víz is csal, így csak akkor szembesültünk, hogy mekkora töves érkezett, amikor a matracra tettük. A mérleg kereken 16 kilónál állt meg.

Hihetetlen mert még ekkora pontyot nem láttam a tavunkon, büszke is voltam rá!
Zsákba tettük éjszakára, hogy másnap normális fényviszonyok között tudjuk lefotózni és videózni ezt a kapitális halat.

A másnap már a pakolásé volt, egy délelőtt tartott míg a sátrat rendesen letisztítottam, és elcsomagoltam. A kifelé vezető utat tervezgettük, mert elég jól felázott a bevezető út, de a 4×4 talán nem fog bennünket cserbenhagyni. Én voltam a plusz ember, mert a sajátommal nem lehetett a tavat megközelíteni, úgyhogy le is mondtam a hazai fuvart.

Azon gondolkodtam, hogy ha 1 héttel előbb jövünk, amikor még jobb idő volt, több kapásunk is lehetett volna, de az adott helyzetben szerintem így is sikerült jól helytállni.

A túra támogatásért külön köszönet Bódi Zsoltnak, a Horgász Online Webáruház ügyvezető igazgatójának, aki áldozatos munkájával és a biztosított eszközökkel nagyban hozzájárult a túra sikeréhez.

A túráról készült összefoglaló videót a www.horgaszvideok.hu oldalon tekinthetitek meg.

Az első rész megtekintéséhez kattints erre a szövegre!

A második rész megtekintéséhez kattints erre a szövegre!

Az egyik botom egy TOKOZ 2,8-as, két részes fekete színű, nagyon jó állapotban lévő bot, kerámia betétes gyűrűkkel, nem Fuji orsó rögzítővel, szivacs nyéllel. A bot kicsit orr nehéz, kb. 60-80 gr körüli. A másik bot a kollégám édesapjáé volt valamikor, még a Horgászcikk Készítő Vállalat gyártotta. 2,4-es két részes teljesen felújított üvegbot, mint a matrica is mutatja, teljesen hazai termék.

A parafa nyelet a saját két kezemmel hoztam helyre, igaz a lakkozás még hiányzik róla. Az orsók: 2 db. Silstar, 60-as méretű, egy DR és egy FRB jelzésű, tökéletes állapotban lévő orsók. Talán egyik legjobb sorozatból, a későbbi Eurostarok is erre hasonlítottak.

A szerelék hagyományos csukázó szerelék. Gondolom, most ezen jókat röhögnek páran, mit is akarok ezzel? Semmi különöset, csak annyit, hogy nem a felszerelés fogja a halat, természetesen speciális helyzetek akadhatnak, ugye…

Még mindig megbízhatóan müködnek!

Csak semmi flanc, szeretem a régi dolgokat!

Gyűjteményem eme két darabja, már régen látott vizet, így úgy döntöttem itt az ideje sétálni egyet velük, nem csak nézegetni akarom őket. Ahol a múltkor abbahagytam, ott kezdtem. Irány a tó eleje, mert biztos voltam benne, hogy a csuka aki a múltkor megtréfált, még mindig ott van. Az öreg hátizsák mélyéről előkerült a pálinkás üveggé avanzsált Metaxás üveg. A színt az eredeti üvegben maradt gyümölcs adta. Nem alkoholizálni járok horgászat címén, de a tél, és a hideg megkívánja a jó kis szíverősítőt.

Alkoholt nem akartam reklámozni..mindenki ismeri

Mivel már az egyik botom felcsalizva a helyére került, így gondoltam az üvegbe kortyolok. Még le se ért a finác által nem látott nedű (felénk így mondják) máris kapás. A duci fekete-narancssárga úszóm ismét a bokrok felé tartott. Nézem-nézem közben Csabi rám szól, hogy elég volt a mókából. Na jó it az idő TOKOZ-kám, fogjuk meg ezt a halat. Hogy szakzsargonnal éljek a bot gyönyörű akcióval hárította a csuka minden kirohanását, a fék meg se nyekkent, hiába a SILSTAR az Isten! Legalább is nekem. Egy laza tarkó fogással a szárazra emeltem a halat, majd a puha avarra tettem, hogy modellt álljon nekem.

Szájpadlásba akadt a hármas egyik ága, könnyen kiszabadítottam, mivel egy kissé mindig visszanyomom a hármasok szakállát. Közben barátom is bedobott és egy piros támolygóval kutatta végig a part széli nádast-tököst! Ja persze a kapás a pálinka miatt volt, mert ha nem iszom egy kortyot úgysem történt volna semmi. Murphy törvénye, hogy ha eszel,iszol vagy a dolgod végzed akkor kapnak a halak. Ugye, hogy így van? Lassan közeledett a dél, így hát nemcsak a hegyen lévő templom harangja kongott, hanem a mi gyomrunk is az éhségtől. Sosem tudom, hogy csinálja, de a barátom bármilyen időben tűzet rak 5 perc alatt.

Valamit titkolhat, biztos van valami speciális kiképzése, vagy sokat nézi a diszkóverit. Előkerült egy kis kolbász,nyárs, szalonna na meg a hegy leve. Komolyan mondom tűz és sütés nélkül egy őszi-téli csukázás semmit sem ér, no persze nem árt kicsit átmelegedni sem.

Teli hassal neki indulni sem volt egyszerű, de ha menni kell hát menni kell. Irány a túl part, a múltkori megcsúfolásom helye.

Közel egy órát töltöttünk el ezen a helyen, mire megtörtént az első kapás, szinte a tök szélében. Csabi be is törölt neki, de ahogy néztem a botját, mondom ez nincs meg. De meg van állítja ő! Nem tudom mit röhögtünk az ezt követ ő negyedórában, vagy a csuka mérete miatt, vagy a haltalanság miatt. A lényeg hogy a csalihal kb. a bicska fejével egy méretű volt. A szájméret viszont már bőven lehetővé tette neki, hogy egy ekkora csalival is elbánjon.

Az igazság az hogy nem szeretek egy helyben ülni sokáig, így a nyári helyünk felé vettük az irányt. Közben megálltam az első fogás helyén, próba szerencse. Következő történt, bedobtam, eltelt 5 perc, egy pöccintés a szereléken és már vágódott is rá a tök alól a csuka, a tiszta vízben felér egy premier filmmel!

Meg is csókolta:)))

Már mentünk is tovább, mert ugye véletlenek vannak mint tudjuk, pár héttel ezelőtt már adott halat a következő hely, így Csabi ült rá, én pedig eggyel előbbre ültem le. Ezen a felén a tónak több horgászatra is alkalmas hely van, nyári időszakban eléggé benőtt állapotú, de ilyenkor már szerényebb a növényzet. egy darabig a botok mögött ültem, aztán egy kis idő múlva leültem a töltés tetején a padra, onnan szemlélve a botjaimat.

Közben Csabesz 2 hazafutást is bemutatott, Bameg kapás van felkiáltással fűszerezve. Mind a kétszer megtréfálta a csuka, lelopva a csalit. Három a magyar igazság, így hát harmadszorra már nem sikerült neki, egy gyönyörű csukát sikerült fogni. Ha nem is kapitális, de színeiben-formájában tökéletes volt.

Mindig elmerengek Csabi megoldásain. Még a horgászat elején mondtam neki, hogy cserélje le az előkéjét, adok neki gyárit. A válasz: Nem kell, jó ez. Az 40-es madzag vékony rézdróttal van körbetekerve! Bármennyire is hihetetlen de működik, nem vesztett még vele halat. Biztos pepecs munka, de ha valaki szeret barkácsolni, akkor ez jó megoldás a drótelőke helyett.

A szélbe kidobott botomon egyetlen kapásom sem volt, a beljebb a tiszta vízre tett boton három kapásom is volt. Amolyan tologatós, valószínűleg bicskák piszkálták, nyomorgatták a kárász csalit. Lassan sötétedni kezdett, így kifelé vettük az irányt, hogy egy újabb tűzrakással búcsúzzunk a naptól, és a maradék kaja se vesszen kárba, ha már nem otthon ettük a vasárnapi ebédet.

Nézd meg egyben a csukázásunkról készült képeket szöveg utáni galériában! Ne feledd, nem a drága horgászfelszerelés teszi az embert profi horgásszá, aki tud egy Trabantot vezetni, az egy BMW-el is elbír! A horgászat nem divat bemutató, hogy kinek van drágább botja, orsója, azzal sem fog több halat higgyétek el. Sziasztok! (HM)

Galéria a cikk eredeti helyén! Katt ide!

Első gondolatom, ami eszembe jutott, hogy itt aztán nem lesz hal fogás csak fagyoskodás, gyorsan meg is jegyeztem, de összenéztünk, akkor is maradunk hiszen ez az év utolsó pecája. Bebaktattunk a helyünkre, hogy a minden hájjal megkent halainkat kapásra bírjuk! Közben én végig azon gondolkodtam, hogyan lehetne feltörni a jeget, de semmi sem jutott az eszembe. Közben Csabi le-föl járkált, láttam, hogy a megoldáson töri a fejét.. Nem sok kellett mikor már láttam az arcán az Isteni gondolatot megvillanni, szinte majdnem hátradőltem a padon, hogy mi fog ebből kisülni.

Van a szemetelésnek is jó oldala, PET palack a susnyásból kiszed vízzel megtölt, nyakára kötelet köt, majd elkezdi az ember a maga előtt lévő jeget bombázni! Nagyon jó móka tudom ajánlani mindenkinek! A szomszédban lévő vendég horgászaink is érdeklődve figyelték a bombázás eredményét, ami meglepően jól működött.

A szemét kreatív felhasználása…

Hát teltek múltak az órák nem fogtunk semmit, lassan már azt sem tudtam hogy a lábamon mennyi ujj van, annyira fáztak. Mondtam Csabinak itt a vége fuss el véle, zárjuk le ezt az évet és menjünk haza. Még egy utolsó pillantást dobtam a víz felé majd hátat fordítva kiballagtunk a kocsihoz..

Képek a galériában itt alul:)))

Egy kis hely igazítás

Bojlival, pellettel és a kihagyhatatlan kukorica-búza párossal készültünk. Bojlinak egy epres-kagylós fajtára esett a választás a felmelegedő vízre tekintettel, a pellett a szokásos halas 22-es volt. Sokan mondják, hogy csak nyáron, nagy melegben működnek ezek a csalik, de véleményem szerint felmelegedő vizekben is eredményesen tudjuk használni ezeket a csalikat. A felszerelésem a tavaly beszerzett 3,6-as Spro Royality Carp botokból, valamint a hozzávaló 460-as nyeletős, Spro orsókból állt össze. Zsinórnak 30-as méretű Carp Expert pontyos zsinórt választottam.

A pelleteket a horgászat előtt a Carp Expert CSL-vel locsoltam le, melyet nagyon szépen magukba szívtak a hengerek, Squid & Octopus valamint Tonhalas ízesítésben vittem magammal. A CSL röviden kukoricacsíra likőr, melyet különböző aromákkal kezelnek, a víznél sűrűbb anyag nagyon jó csalogató hatást biztosít mind a pelleteknek, mind etetőanyagba keverve.

Carp Expert CSL

Carp Expert folyékony aroma

Csabi barátom biztosította az elengedhetetlen, főzött kukoricát és búzát, melyet a Tímár Mix Tigrismogyorós etetőanyagával és a Carp Expert Aromájával kevertünk össze.

Carp Expertes CSL és pellet

Epres bojli

Carp Expert PVA-ba csomagolt ponty csalik

A kukoricát és a búzát sosem hagyjuk ki a bánya tavunkon, mert úgy vettük észre, hogy az itt élő halak oda vannak ezekért a magokért. Kipróbáltunk már sokféle etetőanyagot, de ez a keverék volt az ami mindig meghozta a halat, most is ebben bíztunk.

Egy gyors markerozás után, a szerelés következett. Mindkét végszerelékemen a helikopteres megoldást alkalmaztam, mivel kevésbé hajlamos a keveredésre a végszerelékkel a főzsinór. A biztonsági klipszre lead core került, kb. 80 cm hosszban. Azzal a céllal, hogy a szereléket teljesen a fenékre fektesse, az etetésre jövő halakat ne zavarja.

Végszerelékem pelletre…

Helikopter végszerelék

Miután pár mérés után újra megtaláltuk a tavalyi etetéseket, az egyik horgomat bojlival a másikat pellettel csaliztam, és az etetésre dobtam őket.

Kapásra várva

Mindent elrendeztünk, már csak a kapást kellett várni. Sokat beszélgettünk, nagyokat szippantva a tavaszi friss levegőből, ilyenkor „szaga” van a levegőnek. Már előre terveztük a következő túrát és annak minden részletét, amikor egy rövid húzással és nagy beleütéssel jelentkezett a kapás, majd teljes csönd. Hát ez meg mi volt? Kérdeztem a magamtól és közben Csabinak is odaszóltam, hogy ilyent még nem láttam. Ezt követőn kb. 10 perc elteltével a botspicce örült remegésbe kezdett, a jelző néha bele csippanva jelezte, hogy valaki van a horog végén. Hát biztos nem valami nagy versenyző lesz, de kíváncsi voltam, mert a bojlis boton jelentkezett. Felemeltem a botomat, átváltottam a nyeletőféket, bevágásra nem volt szükség, mivel gondoltam, hogy a halam már megakasztotta magát, amiben nem is tévedtem. Lomhán és oldalazva jött felém a hal, az utolsó métereken a magas part miatt pumpálva húztam, a ki tudja mit!

Nos a part előtt derült fény mindenre, egy kb. 2 kilós potyesz az áldozat meg kb. 5 kiló hínár, amit összeszedett a zsinór a fenéken. Persze a cikizés egyből indult, de hát még is ez a hal volt a szezon első hala. Neki sem jár más bánásmód részemről, mint a nagyobb halaknak, matrac és a kímélő vissza visszaengedés!

Van, aki nagycsaládra hivatkozva viszi haza a 14,5 pontyot, és filézi le. Én ezzel úgy vagyok, hogy ha viszek halat, akkor az apraját, de most 100%-osan kijelenthetem, hogy a lányaim körében pár rendesen beirdalt keszeggel nagyobb sikert érek el, mint egy rácponty.

Tehát barátom szavajárását idézve, Sutty és már ment is vissza a szezon első hala, a „Küdd anyádat vazzee!” felkiáltás és nemzetközi horgász jelmondat sem maradhatott el.

Az éjszaka első fele esemény mentesen múlt el, de hajnal felé újabb kapások kényeztettek bennünket. Igaz nem a banda nagyok, hanem a korábbi, kora tavaszi telepítés pontyai.

Jól van ez így, nem lehet mindig nagy halat fogni, és a kicsit aki nem becsüli…

Az a nagyot sem érdemli meg. Az egy nap egy éjszakára tervezett túra hamar lejárt, de gondolatban a következőt terveztük. Örültünk ezeknek a halaknak is, hiszen őszintén megmondva a tavunkat ismerve nem számítottam ilyen sikerre.

A szerelékeink ismét jól vizsgáztak és a felhasznált alapanyagok is köztük az epres bojli és a Carp Expert CSL-el kezelt halas pellet is. Nyugodtan ajánlom mindenkinek, hogy próbálja ki, mert nem áztatja szét a pelletet és nagyon jól felveszi ezt az anyagot, és nem utolsó sorban baráti ára ami még mellette szól ebben az ínséges időkben.

]]> http://ortilos.wordpress.com/2011/01/10/az-idei-elso-pontyozas%e2%80%a6/feed/ 0 ortilos Halmánia Skoda 120 L Horgászat elött helyrendezés... Spro royality Carp Carp expert CSl Carp expert folyékony aroma Carp expert CSl és pellett Epres bojli Carp Expert PVA Bojlis végszerelék Helikopter végszerelék Kapásra várva P1050184 Tavaszi ponty 2010 első pontya http://ortilos.wordpress.com/2010/09/12/ortilosi-elado-ingatlan/ http://ortilos.wordpress.com/2010/09/12/ortilosi-elado-ingatlan/#comments Sun, 12 Sep 2010 22:18:02 +0000 ortilos http://ortilos.wordpress.com/?p=326 ]]> Pontosabban az un. Szentmihály hegy lábánál. A pince a vasúttól kb. 2-3 percre van gyalog, fent a domb oldalban. Régi tömés pince, jó pár hibával, de aki ért hozzá az fel tudja újítani. A tömést nem nehéz.. A tele egészen a vasútig nyúlik le, régen szőlő és gyümölcsfák voltak benne. Csak villany van, én nyári laknak használtam eddig, ennek tökéletesen megfelelt. A Duna-Dráva Nemzeti Park területén helyezkedik el. Nem messze található az őrtilosi bányató, ami remek horgászhely. A táj vadregényes, innen indulnak a kajak túrák, pontosabban a vasútállomásnál lévő táborhelytől. A blogban is találsz sok képet a helyről. Érdeklődőknek a sunflowersdesign@gmail.com email címen vagy a 06/70/379/4218-as telefonszámon adok további felvilágosítást! Irányár: 250 ezer forint, alkudni kötelező:)))

A fehér tömés pince az eladás tárgya

Halak megvoltak irány a tó, a kisebbikre esett a választásom, mivel sokkal több csuka lakik a tökös, hínaras, ágas bogas tóban. A nagyobbikban inkább pergetni szoktam.

A tó első része nyári időszakban szinte meghorgászhatatlan, de most kicsit alacsonyabb vízállásnál és a növényzet ritkulásával már találtam helyet magamnak. Kb. 20 méterre a kocsitól, ott ahol máskor be se dobtam volna a horgász felszerelést. Na lássuk csak ki lakik itt..

Itt kb. 50-60 cm víz van jelenleg, és teljesen átlátszó volt. Nulla eresztékkel, csak a drótelőke hosszával operáltam. Mindjárt ment is egy zsombék elé, be a csádé közepébe. 5 percig figyeltem, de közben vissza sétáltam a kocsihoz, hogy a többi cuccot összeszedjem, túl oldalra szerettem volna beküzdeni magamat.

Munkában..

Mire visszafordultam eszement sebességgel tartott az úszom a felszín alatt a szemben lévő akadó felé. Nem volt mit tenni, egy kis gimnasztika következett, futáááás. Mire oda értem már az ágak alatt volt pár másodpercet rávártam még, és bevágtam. A cucc üresen jött vissza. Na ez jó, mivel már összeszedtem a többi cuccom, fogtam magam és elindultam a másik helyem felé. Hazafelé még rápróbálunk. Nem volt egyszerű még ebben az időszakban sem megközelíteni az új helyet, dombról fel, meredek parton le, régen bánya volt, ennek megfelelő a part, nem horgásztónak készült ugye.

Egy kis múlt idézés..Információim szerint kb a 60-as évekig folyt itt kavicsbányászat, ahogy Sanyi bátyám mondta. Ő még itt volt inas. Akkoriban gőz meghajtású kotrógépek voltak, csille rendszer, aztán elfogyott a kavics maradt a bánya. A környéken még mindig találni vastag drótköteleket, és néhány akadó is keletkezett a tóban hagyott felszerelések révén.

Miután egy seggen csúszás után megérkeztem a horgászhelyre előszedtem a botjaimat és felcsaliztam őket. Egyet jobbra a parthoz közeli kis tököshöz, a másikat a szemben lévőhöz.

Horgászhelyem

Sok időnek nem kellett eltelnie és máris kapásom volt. Rövid nyeletés után bevágtam, jött is a hal egy darabig aztán lemaradt. Nofene gondoltam, de berozsdáltunk. Elég lesz nekünk egy bot is, a pergetővel próbálkozom majd menetközben. 3 db új villantót szereztem be, ULTIMATE márkájút, kettővel nem is volt gond, de az egyik sehogy akart működni, és fogalmam sincs hogy miért. Egyszerűen a kanalak nem akartak rajta pörögni.

A sárga kanalas az istenért nem működött..

Ez nagyon régi úszó és már sok csukát látott, amolyan kabala

Jó pár dobálás után félretettem a pergetőt, mert meddő próbálkozás volt az egész. Újra elő a másik úszós peca, új csalihal és már ment is befelé. Még vizet sem ért a csali már is volt egy rávágásom. Hagytam hogy vigye, majd bevágtam neki. Szépen akadt is, vagyis úgy éreztem. Kb. 3-4 méterre volt a hal amikor megkönnyebbült a szerelék. Éreztem, hogy nem leakadt a hal hanem elengedte a csalit, gondolom ahogy beesett rárabolt és csak fogta a halat. Hát ez nem az én napom. Még egy kapásom volt, de hát ugye azt is. Elővettem a gépemet és lőttem pár képet ide a blogba. Szemben lévő helyre is érkeztek közben, a helyi vadőr, csak éppen puska nélkül csukázni:)) Összepakoltam és elindultam az autó felé, elég volt kezdett rendesen sötétedni, és a hőmérséklet is rendesen leesett.

Mikor kiértem a kocsihoz, ahol kezdtem ott folytattam. Itt is sikerült még kapást elszúrnom, gratuláltam magamnak, de ennek valami oka van az biztos. egy kis agyalás után eszembe jutott, hogy a múltkorában kisebb vörösszárnyúakkal pecáztam, és a hármas horgot akkor lecseréltem kisebbre. Nem szoktam sokat nyeletni, egy idő rájöttem, hogy ha jól megfogja nem kell sokat egyből akad. Na már most a kisebb horgokkal ez nem működött..jót röhögtem a dolgon.

Vadőr barátom is kiért közben ő sem fogott semmit. Beszélgettünk egy jót kormoránokról, a vidráról ami újból visszajött a tóhoz, vadakról, a 1 pár hattyúnkról, nyári fogásokról, úgy elment az idő, hogy már csak azt vettem észre, hogy nem látom a velem szemben ülőt. Szombaton revansot veszek rajtuk az biztos!!

Ha nem, akkor egy igen érdekes helyzet fog felállni, de én erről álmodni se merek, mert akkor lehet, hogy az intenzíven kötök ki. Mindenről be fogok számolni amí csak a tudomásomra jut. Üdv, görbüljön mindenkinek!

Mivel nyughatatlan ember vagyok, néha hamar megunom éppen azt amit csinálok, jelen esetben a pontyozást, 5:0-ra vezetnek a halak a kedvenc helyemen, a hátam mögötti tökös-hínaras vízben egyre többször hallom a csuka rablását. Majdnem mindig viszek mindent magammal, így sokszor a málhás szamár kutyafüle hozzám képest. Már előző este elfoglaltuk a helyünket, és az éjszakai harcsázásból marad kishalak is unatkozva várták a sorsukat a vödörben, döntés született. Csukázni fogok, idén először. A pergetés nem mindig a kedvenc műfajom, legjobban úszóval szeretem kergetni őket. A harcsás szerelés éppen megteszi majd, ha kell neki akkor elviszi ezt is( Csabi mondja, biztos igaza van), külön csukás szerelést nem készítek elő.

Ime a szerelékem( feketecső a harcsák miatt van, a fonott zsinórt védi)

A szereléken 6/0-s egyágú horog, 100 gr-os úszó és egy ólom. Ennyi semmi több. A kárászok közül a legvirgoncabb kerül a horogra és már megy is a kitisztított helyre. A botot a fűbe teszem, mert szólít a szükség. Murphy törvénye, hogy amikor dolgod végzed, vagy eszel, akkor van kapás. Ez sem volt másképpen.

Nyerőhely

Persze, hogy olyankor jön a kapás, amikor az ember fia éppen elfoglalt. Dolgom végzése közben vigyorogva nézem, ahogy a csukám a 100 gr-os úszóval küzd. Hol leviszi, hol fel engedi, majd egy nagyobb húzással a nádasba rántja az egész cuccot. Közben én is végre a bothoz érek, és ütök egy nagy luftot. A kárászom megilletődve, felszabdalt hassal pislog a horgon. Na mondom ez meg mi volt? Mehet vissza, hogy a kárász is megkapja a végtisztességet. Éppen, hogy csak beloccsan a szerelék a vízbe már viszi is a koma, rövid nyeletés után be is vágok neki. Az erős cuccnak köszönhetően egy mozdulattal a partra emelem a csukát, ami kétszer kapott. Nem az  a  rekordlistás, de 45 cm-t megüti. Az egy ágú horog a felső ”csőrt” üti át, tökéletesen megakadva. A 20. után nem örül neki így az ember, de hát mégis csak ez a szezon első csukája, 2009  őszének első csukája..

Bevetésen harcsa vs. csuka?

Szeretik a növénnyel benőtt helyeket…

A szerelék szempontjából egyáltalán nem finnyás a csuka, példázza ezt a fenti eset is. Minél egyszerűbb annál jobb. Ami biztos, ha egy akadó mellett fogsz egyet pár nap múlva más is elfoglalja a helyét, tavaly zsinórban 5 csukeszt fogtam ezzel a „módszerrel”. Érdemes nyitott szemmel járni, és megjegyezni a helyeket, mert amelyik adott, az a következőben is fog. Csabi barátommal így hát hivatalosan is megnyitottnak tekintjük az ide csukás szezont, ami nálunk jövő tavaszig fog tartani!